már
9

   Egyszer régen, valamikor, túl a mesék határán élt egy gyönyörű katicabogarantyú. Hercegnőnek hívták.

De nem ám közönséges katicabogarantyúról van szó, ő mindenki mástól különbözött. Színe nem piros, hanem rózsaszín volt, s csak 6 pettyecske díszítette. A bogároviban csúfolták, és emiatt naphosszat siránkozott.  –Jaj, csak 6 pettyecském van!

Azonban az évek során megbarátkozott vele, s elfogadta külsejét. Inkább különlegesnek tartotta magát. S erre a különlegességre más is felfigyelt. Amikor a bogáriskola negyedik évét taposta, a sors összehozta egy délceg ifjantyúval, A Sráccal. Ó, micsoda szerelem volt ez! Kis szívükbe beköszöntött a boldogság, s tudták, mindketten tudták, hogy többé nem akarnak más katicabogarantyúra nézni. Az életük teljessé vált, és mindenben megértették egymást.

Együtt jártak a tóhoz inni, felesben szívták a friss levegőt, és ha senki nem figyelt, éjszakánként…aludtak. Igazán sokat aludtak. A Srác katicabogarantyú számára csak Hercegnő katicabogarantyú létezett, s mindig dicsérte tökéletességét, különlegességét.

Történt egyszer, hogy katicabogarantyú barátaikkal átrepültek egy másik bogárvárosba, hogy megnézzék kedvenc muzsikusaikat, a 40 szitakötentyűt.  A 40 szitakötentyű egy nagyon tehetséges banda, az énekese egy majom, a dobosa pedig egy zsiráf. Hercegnőnek egyébként nagyon szimpatikus ez a zsiráf, de ez már egy másik történet.

Az este igazán jól sikerült, rengeteg mókával és bogáralkohollal telt el. Azonban hazafele Hercegnő katicabogarantyú és A Srác katicabogarantyú összekaptak egy aprócska dolgon ( persze Hercegnő katicabogarantyúnak volt igaza), és éjszakájuk hátralevő része már nem volt olyan csodálatos, mint a koncertentyűn együtt töltött meghitt pillanatok. Mindketten szörnyen rossz érzésekkel hajtották álomra fejecskéjüket, és sajnos a reggel eljövetele sem segített a dolgon. Pici szívükben tüske volt, és Hercegnő katicabogarantyúnak nagyon rosszul esett ez a dolog. Napközben akaratlanul is számtalanszor megbántották egymást.

Amikor eljött az idő, hogy visszarepüljenek kicsi otthonukba, már nem is nagyon szóltak egymáshoz. Hercegnő katicabogarantyú rosszkedvű volt és szomorú. A feszültség óriási volt köztük. Ekkor az a bizonyos poharantyú teljesen megtelt vízzel, és hát kiborult. Bor-bor. A Srác katicabogarantyú olyat mondott pici kincsének, amit feltehetőleg a mai napig bán. –Te is ugyanolyan katicabogarantyú vagy, mint a többi!!!

Hercegnő katicabogarantyúnak a szívéig hatolt ez a mondat. Csöppnyi teste összerezzent. Úgy fájt ez neki, mintha egy hatalmas tőrt szúrtak volna bele. Még soha, senki nem bántotta meg ennyire. Kicsi lelkentyűje ezt soha nem fogja kiheverni. De A Srác katcabogarantyút ez egyáltalán ne érdekelte. Apró agyacskája nem fogta fel, hogy milyensúlyos dolgot mondott. Pont annak a katicabogarantyúnak, akit a legjobban szeretett. 

Hiszen Hercegnő katicabogarantyú valóban tökéletes volt. Kitűnt a tömegből gyönyörű színével; neki voltak a legszebb szemei Bogárfalván és azon túl is; ő repült a legkecsesebben, és igazán sok bogarantyú a szárnyacskáit adta volna érte. Még a csigák is csodálattal fürkészték. Pedig a csigák nagyon válogatósak. De ami a legfontosabb, hogy nagyszerű barátnő volt, akit nem zavart, ha A Srác katicabogarantyú más katicabogarantyúkkal együtt járt a tóhoz inni, s még azt sem tette szóvá, ha ott lány katicabogarantyúk is megfordultak. Vele ellentétben más katicabogarantyú barátnőket zavarták az ilyen esetek.

Ennek ellenére A Srác katicabogarantyú mégis ekkora csúnyaságot  vágott a fejecskéjéhez. Hát kérdezem én: Hogy tehetett ilyet ez a bogarantyú??? S ha meg is tette, miért nem esedezik Hercegnő katicabogarantyú bocsánatáért???

Ez a szörnyűség már jó régen történt, de a kis Hercegnő máig nem felejtette el. A fiatal katicabogarantyúk nagyon szerelmesek egymásba, s ez valószínűleg örökre így marad. Azonban Hercegnő katicabogarantyú ezen a fájdalmon sosem fog túllépni. Talán majd egyszer megbocsát. De hogyan, ha  A Srác katicabogarantyú  még bocsánatot sem kért??? Így Hercegnő katicabogarantyú csak várja, várja, hogy ez megtörténjen, és akkor végre tovább tud lépni…

És hogy mi a tanulság? Sose bántsuk meg a világ legtökéletesebb katicabogarantyúját, meg más katicabogarantyúkat sem, de ha mégis így alakul, ne tegyünk úgy, mintha mi sem történt volna, mert lehet, hogy ez neki sokkal jobban fáj, mint ahogy mi gondoljuk. És hogyha A Srác katicabogarantyú nem bántja meg Hercegnő katicabogarantyút, ez a mesentyű is másképp alakult volna!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tanulsagosantyu.blog.hu/api/trackback/id/tr721823444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

matteoo 2010.03.11. 16:42:54

kultblog lesz vazz.

andReja 2010.05.09. 08:40:50

Csodálatosantyú... :D
Annyira hülye vagy Hercegnőm xD
süti beállítások módosítása